AIESEC Internship in Nigeria

6 hónap élményei Afrikából. Adventure, Exotic Places, 100% Nigeria.

Finaly, the time has come! In 23 hours I'll leave this bittersweet country behind. It was a strange period, with lots of surprises, cultural differences. Strange, If anyone asked what would I take home from here, I tried to answer something politely, because the real answer is nothing, (beside the cheap fuel prices, 1 liter is 0,4 EUR) however, I enjoyed these months really much. If you do not like surviving camps, this place might not be for you, you get surprises every day. After the two thefts from my flat, you think it couldn't get worse, and than they stole my lovely stinky red shoes right from my doorstep. I was the first white for many people, on the last day finally I made it to the seashore, which was a huge disappointment (I'm not surprised anymore). Enormous waves coming towards the shore, where even bigger junk-mountains are waiting for them. Sometimes I felt I do too much criticising, I really tried to be positive; didn't always succeeded.

I don't wish to write every single detail, if you are interested, we meet and I tell you endless stories. I'd like to think about a little bit about the future, Nigeria's future. I feel Nigeria is still a bit behind compared to "western civilisation". Europe finds enviromental issues important, Nigeria not. I searched with Google Earth, european cities are colourful, Nigerians are covered with a grey mist. I was thinking about aids and helps which the rich countries give to the "developing" countries: They are mostly pointless. The hungry men don't need fish, they need to know how to cath the fish!  On the other hand: Incredibly hard to change a society of 140 million people with different religions, tribes, interests, mentality...

So, This is the END, I do not plan to continue the blog, In case of an other journey, I'll open an other Blog. If. Till, eat healthy, read other blogs I recommended, be nice to your parents, don't eat after 7pm, it is not healthy:)

Hát ez is eljött, vége. Még 23 óra és felszállok a repülőre, és végleg búcsút mondok ennek a keserédes országnak. Felemás 5 hónap volt ez, sok meglepetéssel, kultúrális különbséggel. Furcsa, mert ha megkérdezik, hogy mit vinnék haza ebből az országból, akkor megpróbálok kitérő válaszokat adni. Mert igazából semmit, ennek ellenére élveztem az elmúlt időszakot, igaz ha valaki nem szereti a túlélőtáborokat, akkor ez a hely nem neki való.  Minden nap ér meglepetés, miután 2x betörtek, már azt hiszed nem lehet rosszabb, erre elviszik szeretett lábszagú piros cipellődet az ajtód elől. Agyrém. Több embernek is én voltam az első fehér, akit látott, eljutottam az utolsó napon végre a tengerpartra, ami -nem nagy meglepetés- óriási csalódás volt. Hatalmas hullámok, méghatalmasabb szemétkupacok allját nyaldossák. Néha már úgy érzem annyi mindent kritizálok, hogy már a szar sem elég büdös, de mégis.

Nem írnék le minden apróságot, aki nagyon kíváncsi, annak úgyis elsztorizgatok, inkább kicsit elmélkednék a jövőről. Nigéria jövőjéről. Úgy érzem, egyre jobban elszakad a világtól, Európa fontosnak tartja a környezetvédelmet, Nigéria nem. Direkt megnéztem Google Earth-ön, tetszőleges Európai nagyváros viszonylag színes, Nigériai városok: szürke felhőbe burkolóznak. Elgondolkoztam a segélyeken, amiket a világ "az éhezőkenk" meg egyéb jogcímeken küld. Igazából felesleges. Az éhes embernek nem kenyeret kell adni, hanem meg kell tanítani halászni. Persze nehéz megváltoztatni egy 140 milliós társadalmat, akik annyira különbözőek mentalitásban, vallásban, érdekekben...

Szóval vége, finító, nem tervezem a blog folytatását, újabb utazásról újabb Blog, majd ha lesz. Addigis egyetek sok gyömülcsöt, olvassatok Blogokat az ajánlóból, tessék szót fogadni Anyunak és ne egyetek este 7 után, egészségtelen:)

After last week's police harassements, I had litte fears as I started to travel to Delta State, Okwashi-Oku. Howeevr Nigeria is a democratic country, they still have different kind of milicija/police/military/road safety/patrol squad forces on the road. Mostly police, who like to harass people and collect money from them. Pathetic begging for 20-100 Nairas. On average, you see these "check points" in every 10-20 kms.

With time, I developed some preventive mechanism to avoid these insults, but so far it was not sure. This weekend it prooved to work. So the procedure as I see these black-suits:

1. Wind up all windows to exclude all verbal communication attempts.
2. Hide behind a bigger vehicle. Not always possible:(
3. Reduce speed, but not under 40-50 km/h!
4. NO eye-contact
5. When I am really close, smile, articulate "welcome", and show a friendly hand. Accelerate.

Funny, it works. It happened several times, that We were alone on the road, no other vehicle, 3 policemen were blocking the way, with the intention to stop us. With the procedure described above, they stepped back! Wooow!

A múlt heti komoly rendőri zaklatások után pöppet félve vállakoztam kis kalandomra Delta megyébe, Chrishez Okwashi-Oku faluba. kb 150 kilométer, ami pedig átagosan 10 ellenőrzési pontot jelent. Ugyan Nigéria Demokratikus államnak vallja magát, az utakon mégis rengeteg rendőri, katonai, "útbiztonsági", járőrosztag és egyéb fegyveres testület vérmes képviselői tanyáznak. Ellenőrzési pontnak hívják őket, valójában ha megállítanak, nem úszod meg fizetés nélkül. A rendőri szigor megoldható 20-100 Nairával, egyes furmányosabb "specializált" csoportok tarifája magasabb, módszereik kifinomultabbak.

Idővel persze sikerült kifejlesztenem módszereket, a fenti kockázatok csökkentésére, noha eddig semmilyen módszer nem bizonyult 100 százalékosnak. Most viszont szerencsénk volt, vagy tökélyre fejlődött a módszer, EGYETLEN EGYSZER sem állítottak meg! Tehát akkor a fegyveres erők észlelésekor az országúti teendők a következők:

1. Minden ablak felteker, az esetleges verbális kommunikációs próbálkozásokat kizárva.
2. Találni egy nagydarab autót, szükség esetén bármilyet és elbújni mögé. Ovis bújócskabajnokok előnyben. Olykor azonban nem hogy nagyobb, de semilyen autó nincs. Szívás.
3. Csökkentsük a sebességet az együttműködés jeleként, de azért ne túlzottan. Ne merjen nagyon elénk lépni.
4. Csak semmi szemkontaktus! Názd az utat, nézd a sebességmérőt, akármit, csak ne a rablót.
5. És itt a lényeg: Amikor igazén közel érsz, széles mosoly, jól aritkulált Welcome, barátságos intés kézzel, amolyan "szevasz haver" és gáz. Utána teccés szerönt dünnyöghetjük diadalittas vigyorral, hogy "béna" "elszúrtad" "kis kezdő". Ha megállít, akkor valúszínűleg ő gondol hasonlókat és már érzi a pénzt a zsebében.

Leégtem, Hámlok.

Monday evening, as I got home, $mall$ gave me the news: We can not enter the flat, since the lock is Jammed. One of my fears came true, it started about a week ago, when _sometimes_ it jammed, but for the 2nd, 3rd attempt, I could always open it. I felt rage... I felt I could smash this door... But I didn't, instead called the "professional". Mr professional arrived with a metallic stick, the ones burglers use to open doors. With 15 minutes of efforts, he was able to open it, although it seemed worse than a bomb exploded... His good point is that he managed to put almost everything back, and now the door and lock system has little less features(no door handle), however, it can be closed and locked with the key! May God bless low-cost chineese products!

Hétfő este hazaérkezvén $mall$ áll az ajtó előtt, és nem tud bemenni. Beragadt az a nyamvadt zár. Próbálkoztam én is 5 percet, de elég reménytelennek tűnt, hogy itt szép szóval, becézéssel eredményre lehet jutni. Nos, akkor hívjunk szakit, aki rövidesen meg is jelent egy termetes pajszerral, és nekiesett. Azért azt hittem, nem olyan nehéz kinyitni ezt az ajtót, ám mégis sikerült 15 percet molyolni vele, ám becsületére legyen mondva, a nyitás nyomai kisebb atomkatasztófára emlékeztettek, ám mégis mindent visszarakott a helyére, és többé kevésbé működik a zár. Igaz, kilincs nincs, és a beragadt nyelvecskének is annyi a régi-új záron, de kulcsal nyitható és zárható. Éljenek soká a Kínai termékek. (Mielőtt bevillanna neked az otthoni sokat szidott kínai cuccos: Az "A" osztályú termék ezekhez képest. Mint megtudtam, Kína képes jót csinálni, csak meg kell fizetni. És errefelé a mindegy milyen, csak olcsó jegyében készülnek a dolgok, így azt az utasítást adják a kínai gyárnak, hogy a létező legolcsóbbat gyártsa le, ami legalább a vásárlás napján működik. Itt jegyezném meg, hogy az egerem, amit vettünk július elején, kopik. AZ ujjam vonalai világosan kivehetők rajta. Valahogy az otthoni már 3 éves és semmi kopás...)

Ma is mentem a kedvenc suyaárusomhoz, reménykedve hogy 200 petákért eszek valami finomat és sokat. Erre elkezdett kötözködni, hogy nemjóaz úgy meg többe kerül. Egy kis izére, amiért tegnap egy százast fizettem, most azt mondja 400. Pedig már törzsvevőnek számítok nála. Nem szeretem, amikor hülyének néznek. Bepöccentem és átnyargaltam a másik árushoz, mert ugye 200 méterenként van egy. Már a hülyének nézős ár is barátságosabb volt, és akkor előjött belőle az üzletember. 400at fizettem, nade akkora adagért, hogy csak a felét tudtam megenni, jut is, marad is, megvolt a másnapi vacsi is. És adott mellé paradicsomot meg káposztát is a szokásos hagyma mellé. Hmm, finooom. Ja meg persze ért a marketinghez is. Amikor megállt a kocsim, kikászálódok, rám se nézett, egy kicsit azt hittem, hogy "na mivan nem ugrunk a potenciális vevőre? Főleghogy fehér, így biztos sokat fizet". Csak vagdalta a husit, beszélt mással. A felvágott husit kitette egy kis tálkára, tett mellé fűszert, és odanyújtotta. Kóstoló. Amig a vendég választ, alkuszik, falatozhat. Finom frissensült meleg húst. Olyat fog venni. Arra alkuszik. Még ha drága, akkorsem megy el, hát már ott eszi, már szinte érzi a falatot. És akarja. Kívánja. Ez a kóstolósdit sok pesti is eltanulhatná. Pl a Gyrososok. Ott a ficsni husi, amig gondolkozol, adhatna egy picit. Szerintem tuti bejönne.

I visited my favourite suya place today in the hope of a great dinner for 200 Naira. It should have been an easy purchase, as I am a regular customer at his place. He pointed a small piece of meet, and said: 400. Hey Whaaaat? I don't like when I'am reckognised as an "idiot". I bought here yesterday a same size meat for a hundred. I got really angry, as the price didn't wanted to reach yesterday's level. Okay, you are not the only place in town, they are selling it everywhere, I went to an other place, 200m ahead. As I stopped my car, came out slowly, it seemed he didn't even notices me. What the heck, Hello, I am the customer here, I will spend my money here! He kept on talking to someone. Meanwhile, he was chopping small pieces of meat, added suya support, and handed over to me. Eat. Free. Taste. Try. While me, the Dear Customer is choosing, negotiating abot conditions. He even put cabbage and tomato besides the regular onion. THis is How you make business!:)

Érkezésem legelső napja óta ingerel az a házikó a hatalmas Lufthansa logóval a homlokzatán. Lassan egy hónapja fogadkozom is, hogy bemegyek, megkérdem, itt lehet-e helyet foglalni, vagy csak viccből rakták ki a feliratot. Valahogy mindig elmaradt. Hol elfelejtettem, hol most nem jó, de leginkább mindig túl késő, vagy túl korán volt és ugye "ááá, már biztos rég bezártak". Nem bírtam tovább, ma odamentem nyolcra, kiderült, kilenckor nyitnak. Na szép, akkor munkaidőben esélytelen odamenni. Aztán mégis. Nem volt bent senki szinte, úgyhogy beültem a kocsiba és átvágtattam. Erősen légkondícionált helység, 3 ember ül bent, kettő nigériai, egy pedig nyilván nem, de nem is európai. A körülményekhez képest Lufthansa branding mindenhol, relative modern irodabútorok, óriás világtérkép a falon és számítógép minden asztalon. Jónapot jónapot, kedvesen köszöntenek, foglaljak helyet, mit óhajtok. Remegő hangon kérdezem, hogy esetleg talán lehetne-e itt hazaút időpontot módosítani. Félve kérdezem, mert elég régóta vagyok ahhoz Nigériában, hogy tudjam: Ma, Ezt, Itt, NEM fogom elintézni. Esetleg kapok információmorzsákat ha nagyon keménykedek, hogy kinek kell száz nairát adni, hogy hajlandó legyen foglalkozni az ügyemmel. Emberünk elveszi a jegyemet, hosszasan nézegeti, majd elvonul egy mélyedés mögötti számítógép mögé pötyörészni. Várok. Hosszan. Valahogy rossz előérzetem támad, mintha valami nem stimmelne neki a jeggyel, vagy jóégtudja mi lesz a kifogás. Végre visszatér, mosolyog, és biztosít róla, hogy jó helyen járok, igen, semmi akadálya a jegy átírásának, mikorra szeretném? Ad friss menetrendet, naponta van járat Lagosból. Mivel látja, hogy bizonytalan vagyok a dátumot illetően, magától felajánlja, hogy akkor ezt most itt lefoglalja, de aludjak még rá párat, amikor úgy gondolom, hogy végleges, akkor jöjjek be és fizessek. Kiderül róla, hogy anyukája német, így beszélgettünk picit németül is, kapok névjegyet, elmagyarázza mit látok a foglalási lapon, kézfogás és mehetek. Szinte hihetetlen. Nem volt éppen rossz a számítógép, volt elegendő menterend hogy odaadja, nem rázott le, kedves volt, nem kért minden felsleges papírt, lábméretet, második osztály elvégzését igazoló dokumentumot, nem próbált rábeszélni valami másra, minden kérdésemre tudott válaszolni, a névjegye új volt és nem kellett átjavítani rajta a telefonszámát, nem szarakodott, hogy ez nem jó, az nem jó, nem talált ki mondvacsnált díjjakat, azaz röviden SZOLGÁLTATÁST nyújtott. A kedves vevő helyfoglalásért jött, és meg is kapta, AZONNAL.

From the very first day in Enugu, I am wondering about the house with an enormous Lufthansa logo. I pass it every day, but I never went in. Yesterday I decided to find out if it is possible to reserve my flight here. Though, I had concerns, they are not on Lufthansa webpage. Anyway, it worths a shot, at least they can give me a clue where to go. Entering the office, they couldn't make me forget I am in nigeria, however, everything was neat and tidy, Lufthansa branding everywhere, relatively new furniture, a huge world map on the wall and a computer on each desk. They greet me in a friendly manner. I am staying in Nigeria long enough to know: I will NOT be able to settle THIS matter HERE, TODAY, so
I ask them with doubts in my voice if it was possible to reserve my flight here. Well, yes, show me your ticket Sir! He was studying it for a long time, after he checked it in the computer for at least 10 minutes, and returned with a smile, that it's OK, which date I would like to travel. I am given a freshly printed flight scedule, information on terms and conditions, and as he noticed that I am not sure about the date, he offered to reserve my place now, and pay later if I am hundred percent sure about the date. I N C R E D I B L E . Internet was working, computers were not under repair, he could answer all my questions, didn't asked for unnecessary papers, his card was new and no corrections were made on it, did't invented additional fees, didn't tried to persueade to something else, he was kind and helpful, shortly he was giving "SERVICE".

On saturday I had the opportunity to take part on a traditional burrial. It took place in a village, not too far from Enugu, so we visited after work. Only visited, because a burrial ceremony is 3 days long, with a lot of people, food, drinks and dances. For the first sight, it is not really different from a wedding. Morning is not a silent, unhappy event, when everyone is crying over the dead body. In fact, We have not seen the dead, but probably, it is a ceremony for close family, not for everyone. The people who knew the man arrive in groups, like brother's family, social club members, collegues, they sit a little, eat, drink, talk a little, and stay for a while. They are watching the dancers, sing, listen to the band, and than go home. I was told that even the poorest families organise such a huge event, sacrifice their last animals to feed the hungry crowd! I expected more somehow. It was a simple come-eat-go event for the most of the people, and it wasn't really different from a wedding. Okay, on the wedding we saw the people we are celebrating:)))

Szombaton a sok esküvő után sikerült végre egy temetésre is eljutnom. Egy, a városhoz közeli kis faluban volt az esemény, így a szombati munka után oda mentünk. Persze csak beugrottunk, ahogy mindenki, mivel egy temetés 3 napos, így terjedelmi okoból nem lehettnk ott végig:) Első látásra nem sokban különbözik egy eskövőtől, soksok ember, evés-ivás, zenekar, táncok, szóval nem az a tipikus virrasztós-csöndes-sírós hangulat, inkább ünneplés. Igazából az elhunytat nem láttuk, nem tudtunk meg semmit, gondolom ezt a ceremóniát egy szűkebb kör számára tartják. Az emberek különböző csoportokban érkeztek, az elhunyt ismerősi körei szerint, tesó családja, kollégák, béllyegszakköri klubtársak, miegyéb. Érkezéskor a csoportot valami bemondós emberke felkonferálta, hogy kik is jöttek. Az máskérdés, hogy a világon senkit nem érdekelt, meg nehéz is lett volna észrevenni, hogy mond valamit az emberke, mert a zenekar erősen elnyomta, meg az alapzaj, én is csak annyit hallottam, hogy mond valamit, mert közvetlenül mellette ültünk. Plusz a bemondóember is a legeldugottabb helyen volt, így még csak nem is tűnhetett fel senkinek a létezése. valahogy másra számítottam, mert nagyjából annyi volt, hogy egy-egy ilyen csoport megérkezett, helyet foglalt, hordaként végigment az ingyenkaján, Üldögélt, sörözgetett, majd távozott. Ez megy 3 napig, amikoris a legszegényebb családoknak is etetni kell a jónépet. Ez volt egy temetés itt délkeleten. Máshol persze lehet hogy másként van.

Mint minden rendes rendszerető nigériai polgár, nem megyek be cipővel a lakásomba. Kint tartom őket a folyosón, esetleg a papucs néha bekerül. Tegnap viszont feltűnt, hogy nincs kint a piros cipellőm, rajtam nincs, nade akkor hol lehet? KÖrbenéztem a lakásban, szekérnyben, ágy alatt, MINDENHOL! Nincs. Az, hogy ezt is ellopták, már reflexszerűen mondhatnám, de azét mégis felmerül bennem a kérdés: Ki a jó bánatnak kell a már erősen viseltes, kopott-koszos negyvenkettes (az élet, az világmindenség, meg minden...) PIROS cipellőm??? Hát megmondom: Nekem biztosan kellene. Kérem a becsületes megtalálót...

As an average nigerian, I do not enter to my flat with shoes. They are on the corridor, maybe, sometimes my flip-flops are getting in. Yesterday I noticed, that my red shoes are not there, and I am not wearing them. Where are they? I checked in the flat, in the wardrobe, under the bed, EVERYWHERE! First hand solution of the riddle that it might have been stolen, but the real question comes then: Who the hell needs my dirty, semi-used, size 42 (life, the universe and everything...) RED SHOES? I tell you: Me. Please, if you see them somewhere crying lonely...

Hétvégén sikerült eltörni a slusszkulcsot. Mindig is mozgott, éreztem, hogy nem lesz ennek jó vége, de most végleg megada magát.

Kifogyott a főzős gázpalack. Valami más rendszerű, mint az otthoni, még nem jöttem rá hogy is kéne leszerelni. Eddig három, céges férfiember látta, és nem tudták leszerelni. "Nem értünk mi ehhez, asszony főz" Naneeeee..... Komoly javaslatba is megkaptam, hogy majd megkérdezünk valami lányt az irodában.

Végre megszereztem az irodai páncélszekrény kulcsát. Gondoltam fontos iratokat találok benne, netalán értéket. NOs, akkor lássuk tételesen:
2 palack ásványvíz
1 fél doboz filteres tea
1 fél csomag fénymásolópapír
1 beszáradt festékpatron (üres)
1 egér dobozta, Üres
1 fél üveg méz
1 fél zacskó spagetti
1 nagyonroncs számológép
pár saláta irat, szerintem nem fontosak
mindenféle 1000 éves számítógépkábel.

During the weekend I manage to break the ignition key of my car. I always felt it is moving, and now, the inevitable happened...

I have run put of cooking-gas. It is different from the home system, I couldn't figure it out how to replace it. So far 3 man has seen it, but they failed. "We ain't cookin', Women cook, they might know" I got it as a serious advice that ask a lady in the office.

At last, I got the keys for the safe in my office. I thought I will find serious documents and values inside. Well, let's see it item by item:
2 bottles of mineral water.
1 half-box of tee
1 half pack of photocopy paper
1 empty cartidge
1 box of a mouse, empty
1 half bottle of honey
1 half pack of sphagetti
1 almost-broken calculator
a couple of completly useless documents
some computer cables.

Reggel 8:47. Enyhén felhős idő, szélcsend. Kb 25 fok, kb 80%os páratartalommal. Azt mondta hideg ez az ő kis torkának. No Comment.

8.47 am. A little bit cloudy, no wind. Around 25 Celsius, 80% humidity. He said it's a little bit cold for his throat. No Comment.

Amikor valaki kör e-mailt kap, hogy jujajj fizetőssé válik az MSN, küldd tovább 10 példányban és akkor majd a Micoro$oft utóköveti a leveleket és meggondolja magát jól, Esetleg tutibiztos ügyvéd barátom szerint Bill Gécc osztja a vagyonát és minden továbbküldött levélpéldányért küldenek majd jósok eurót a bankszámládra, akkor mosolygunk. Leginkább azokon, akik továbbküldik. Igazából csak egy pöppet kéne gondolkozni, és rájönnénk, hogy ha az MSN fizetőssé válik, akkor minden felhasználó átpártol a továbra is ingyenes Yahoo, AOL, ICQ és a többi rendszerhez, amik pontosan ugyanazt tudják. Microsoft viszont temérdek mennyiségű reklámbevételtől és megrendeléstől esik el. A rákos kislány és a többi továbbküldös marhaság(hoax) hasonlóan lebuktatható. Most komolyan... Na folytatván a népnevelő kitérőt, ezek a levelek majdhogynem ártalmatlanok az egyén számára, buktál 5 percet az életedből mert továbbküldted, illetve a címzettek fele röhög  a butaságodon. Feleslegesen terhelik persze a hálózatot, a mail servereket, így a közösségnek ártasz, de majdcsak túléljük. Hiába no, a modern világ újabb dolgokat talál ki, tegnap kaptam egy SMSt:
"Glo (Nigériai mobilszolgáltató) is 3yrs n gives her subscribers N1500 free airtime if u snd ds msge 2 10 subscribers. txt is free. try it, it is true"
Zseniális, a fentebb kifejtett e-mailos cucc SMS alapú megfelelője. Nagyon vicces. Persze a szöveges üzenet nem teljesen free, csak Glo hálózatról Glo hálózatra. Az sem mindig, van valamekkora kereted, utána az is fizetős. 15 Naira egy üzi. És persze a sok buta ember nem tudja, hogy csak Glo-ra van pár ingyen SMS, más hálózatra soha sem ingyenes. Ha csak mindenki átlagosan 5 embernek küldi el a Glo felhasználók közül fizetősen, figyelembe véve hogy Glo piaci részesedése 40%, és mondjuk nem mindenki dől be, csak az emberek 70%-a, és mondhatjuk, hogy kb minden nigériai lakosra jut legalább egy mobil, akkor: 130.000.000*0,7*0,4*5*15=2,73 Milliárd Naira. 4,36 Milliárd forint. Zsebpénznek nem rossz. Nem számolva azon butusokkal, akik nem Glo felhasználóként is továbbküldik, reménykedve a csodában.

When you recieve an e-mail, that MSN will not be free anymore unless you send this mail in 10 copies and than, Micro$oft will follow up these mails and change his mind, or when according to lawyer friend of mine Bill Gate$ is giving his furtune away to people who send this mail in 10 copies, we smile. Mostly on those fools, who forward this mail in the hope, on a "You can never know" basis. Come on, put on your thinking caps: if MSN will not bee free, everyone will go to Yahoo Messenger, AOL Messenger, ICQ and other networks which provide exactly the same service, besides they will lose money from advertisements. Like this, all the other chain-mails(hoaxes) can be proven to be a harmful action of some individuals. So continuing this educationa spoon-filling, these mails are mostly harmless for the individual, you spend 5 minutes of your life in vain, and the recipients will laugh on your foolishness. Although, these mails make unnnecesary traffic on the internet, making mail servers slower, in the end, it is harmful for the community.
Well, Just like technology, these hoax-makers are also developing. Yesterday I got a text message:
"Glo (Nigerian mobile provider) is 3yrs n gives her subscribers N1500 free airtime if u snd ds msge 2 10 subscribers. txt is free. try it, it is true"
Genius, if the first message is sent by a Glo staff. Of course, it is not entirely true, not all text messages are free, only some part of Glo-to Glo messages. Let's count a little bit: We can assume, that all nigerians has a mobile. Glo's market share is about 40%, and let's say, 70% of the ppl send this message. Let's assume, that half of these message are not free, one text is 15 Naira. 130.000.000*0,4*0,7*5*15=2,73 Billion Naira. 16,54 Million Euro. Not bad as pocket-money. Not to mention those, who forward this text as a NonGlo user. Hoping in miracle.

 

 

Briefly: The official ceremony of Golden Blog Awaerd has been held on the 31th of August, all in all I achieved 4th place among the 11 category winners. Not bad from a Travel-blog. What's better: I have successfully traded my iPod nano prize with winnnie, who likes listening to music much better than travelling on a yacht on the Croatian see with companion. With this business, a new problem arose: Who will come with me? As I promised most of my lady-voters that they can add themselves to the "who comes with me" list:) Never make easy promises:)

Csak röviden: Megvolt a díjjátadó ünnepség, összesítésben a negyedik helyen végeztem a 11 kategóriagyőztes közt. Egy utazós bloggal nem rossz. Szerintem. Ami viszont mégjobbabb: A nyeremény iPod nanót siekrült elbarterelni egy másik kategóriagyőztessel, winnie-vel, aki sokkal jobban szeret zenét hallgatni, én meg sokkal jobban szeretek másodmagammal yachtoztgatni a horvát tengeren. Persze ez újabb problémát vet fel: Hölgy szavazóimnál ugyanis azzal kampányoltam, hogy felkerül az utaslistára, ha az utazást nyerem:) Ennyit a felelőtlen ígéretekről.

Szerencsére mostanában gyakran jutok el az Anammco Clubba és sikerült néhány képet is csinálnom. Nappal is, este is. Jó lenne egy hasonló kis hely otthon is:) Mondjuk a saját medence megoldaná a problémát, bár a pingvin pincérek extra költség lenne:) Képeket lásd a Klubról.  További képek a Kadunai utazásról, a Hamdala Hotelről.

Fortunetelly, Nowadays I can get to Anammco Club more often, and I managed to take some pictures, both in daylight and Night. I'd love to have such a place at home. An Own swimming pool would solve the problem, however, the penguin-dressed waiters would be extra cost:) Pictures about Annamco Club. More pictures about my trip to Kaduna, Hamdala Hotel.

Since I moved to my flat, I've been asking for some items like knives, mirror, cleaning equippment, etc... Soon (1 week) I got some of these, of course the cheapest ones. Since then I am asking for the remaining stuff, and it started to be bad for asking. I got used to shave on my bed, where you find the only mirror. I was living with these small inconveniences till NOW. I haven't seen my "boss" for approximatelly 5 weeks now, I think I made him fired:))) It's an other story:) Now the company gives his flat for other people, so Mr Olu's stuff (my ex-boss?:) has to be removed. And of course, survival instinct says: Take what you see. They keep those stuff in my flat anyway till tomorrow, so I can make use of some objects:) Which means: Now I have scisscors, bigger fridge, enough hangers, table and a chair, 2 fork, nice glass-glasses, various kitchen utensils, etc. I got the mirror from $mall$, thank you for it!

Amikor beköltöztem a lakásomba, rögtön kérvényeztem is a cégtől olyan apróságokat mint kés, tükör, takarítófelszerelés, elvégre hamár kapok egy lakást, legyen felszerelt. Kb 1 héten belül kaptam is pár dolgot, természetesen a listámon a legolcsóbbakat. Azóta meg már nekem rossz érzés naponta zaklatni őket, hogy mi van a többivel. Nonye az "operations manager" (vagy inkáb: Do not oerate-manager)  olyan undorral az arcán fordul mindig a munka felé, hogy inkább nem is zaklatom szerencsétlent. Szóval egészen hozzászoktam az ágyon borotválkozáshoz, lévén az ágyban egyetlen tükröm. A helyzet már állandósulni látszott, egészen MOSTanáig. Mivel a kisfőnököt már 5 hete nem láttam (Azt hiszem siekrült kirúgatnom, hüpp. Nade ez egy másik törpénet) és holnap új lakók költöznek Mr. Olu (vagy magyarosabban: Olu úr:)))) lakásába, így a személyes holmijai egy ideig nálam vendégeskednek. Remélem nem sokáig. A túlélő ösztön természetesen azt mondatta velem, hogy ami meg kell a lakásomba, pótoljam az ő cuccaiból. Szerencsére ez megerősítést nyert a cég oldaláról is, nekik is olcsóbb:) Tehát mostantól van 2 villám, szép üvegpoharaim, edényszárító, nagyobb hűtő, elegendő vállfa, asztal, szék, kis méretű serpenyő, egyéb konyhai eszközök. Meg amit kifelejtettem. Tükröt Kaptam $mall$-tól.

Fodrászoknak kéretik nem elolvasni, mert csúnya vége lesz. Röhögő és/vagy sírógörcs. Én szóltam. Tehát: Ismét eljött az idő, mikoris dús sörényem kezdett csúnyán elburjánzani, és mivel nyár van, ráadásul közel az egyenlítő, igencsak meleg is van alatta. Miután korábbi kísérletemmel sikerült egy helyi videotékás csirke-fodrászt képességeit meghaladó szakmai kihívás elé állítanom, így magam akartam elvégezni a műtétet. Ha nem sikerül, nem röhög rajtam senki, ugyanis mivel ritkán látnak ilyen sok hajat egy fejen, nem tudják, hogy ez el van rontva, jó lesz ez. Nameg... Ha végképp nem megy, még mindig simára nyírhatom:) Végre szereztem egy apróbb tükröt, amit a fürdőben egy kiálló kallantyúra sikerült is felhelyeznem. Nem maradt más hátra, mint nyírni és nyírni. Nem mondom, a fejem hátuljával megküzdöttem, de -azt hiszem- az utolsó szál is behódolt akaratomnak. Talán nem összehasonlítható Gedeon bácsi munkáival, de Mekk mester elégedetten nézett végig ámokfutása gyümölcsén és vidáman kezdte eltakarítani a végterméket. Na, ezzel, is megvolnánk...

The time has come again to have my hair cut, it's getting too hot under my fur. With my previous barbing attempt I exposed the local barber to extreme challenges, I decided to take controll and do the job myself. All I need is a mirror, I thought. Well, finally Obinna lent me a mirror, I attached it on the wall of the bathroom, and started to shave with a hair-clipper. I didn't have to fear if I did something wrong, no one can recognise if it was on purpose or by mistake:) I faced minor difficulities cutting the back, but finally i can't feel more long hair! MayB it is not as perfect as a professional hairstylist's creation, but still, Mr. Bean looked satisfied on the mess he made, and started to clean up with a satisfied mile on his face.

Komolyan nem értettem mi van ma. Mintha mindenki a pénzemre pályázna. Kezdődött az ebédnél, ahol meg akart vámolni a néni az átlagnál jobban. Érződött mindenkin, hogy ma nincs kedve költeni. Munka után felhívtam Tony-t, megyünk-e ma Klubba? Végülis miért ne. Tony mindig sörrel indít, ma nem. Távozás előtt felvetette, ugyan, hogy igyunk valamit, de ő vizet kért. Hazafelé megálltam suyát venni a kedvenc árusomnál -aki kicsit kilóg ebből a városból. Mégannyira sem megy neki az angol mint az átlagnak, sokkal feketébb, arcán youruba törzsi sebhelyek, és Allahra esküszik-. Fizetéskor várnám a törzsvásárlói áramat, mikor közli, hogy visszajáró helyett adjak még 50 Nairát. Nanne... Ismét kemény 5 perces alkudozás után -Ő már bevetette a legfőbb ütőkártyáját, Allah-ot is- csak belátta, hogy nem lenne jó egy ilyen apróságon elveszíteni egy törzsvevőt, így maradt minden a régiben.
Már csak 1 kilométer választott el kényelmes ágyikómtól, melyhez egy egyenes útszakaszon 3 rendőri ellenőrzőpont is dukál. Az utak egyenruhás vámszedői mindig kitörő "Olyibooo" üdvözléssel fogadnak, hajtsak csak tovább, néha még baráti kézfogás is van. Most viszont a harmadik megállított. Rendőri méltóságát sutba dobva szinte könyörgött 100 Nairáért, habogva hogy elem kell a szolgálati elemlámpájába, meg különbenis, hát neki mindig fizetnek. Na itt esett le nekem, hogy bizony 29-e van, hó vége, éshát a carpe diem jegyében ilyenkor már a sovány tehenek is egymást fejik. Mindez a másodperc törtrésze alatt villant ár szürkeállományomon, így szinte reflexből tettem szét a kezemet kifejezvén, hogy "Nincsen 'vazzeee" ám mivel mégiscsak rendőrrel van dolgom, megpróbáltam a legőszintébb valamint legtisztességtudóbb elcsukló hangomon közölni, hogy nekem is hó vége van. Megértően nézett rám és intett, hogy hajtsak tovább. Majd másvalakivel megoldja ezt a hóvége problémát...

Today people acted strange. Like everyone thinks I have a lot of money. And everyone wants it today. It all begun at lunch, when suddenly prices got higher. No, I can't leave it like this, this is about principles, if this was the price yesterday, than it cannot be more today. After work, I called Tony, if he wanted to go to the club today. Tony always starts with a beer, but not today. We swam like an hour, and after he suggested to drink something. He ordered water. On the way home, I stopped at my favourite place to buy Suya. The man is a little bit odd in this city, he is darker than the average, barely speaks english, has youruba tribal scars on his face, and his boss is Allah. As I wanted to pay for the regular portion, instead of giving my change, he wanted an additional 50 Naira. Heeeey.... After 5 minutes of bargaining, -he even played his ace:Allah- he realised that he doesen't want to lose a regular customer for a little money, so the price was 150 again.
There was only 1 kilometer left till home sweet home, 3 police checkpoints on this tiny little piece of road. Normally, theese official criminals say a lound Oyibooo and let me go without stopping. Sometimes even a handshake. This time, at the last checkpoint I have been stopped, and the officer was begging for 100 Naira. He tried to reason that he needs battery for his official torch, besides he is the policeman, people usually pay him. This was the point when I realised: It is the 29th of august, end of the month. Since nigerians are not the typical saver types, they always run out of money at this point of the month. And they are desperate to make some, anyhow. When I realised this, as a reflex, I showed that I am also in an end-of-the-month financial state, I do not have any. He was understanding and decided to collect money from someone else...

On saturday, I've been suffered a second successful stealth attemt while I was working. Nowadays I carry all my valuables with myself, so almost no values in the house, except... I forgot my wallet at home, and after work, it was empty... So I decided to cost what it may cost, on monday I put an additional lock on my front door.

I went to buy the lock with Obinna on monday, and install it immediatelly. We went to a part of town, where they sell locks (they sell everything on a different place, but concentrated. Each shop is a lock-hardware store). I think I don't reveal a big secret, that everything was from china. On the way home, we picked up a professional, who can fix it, and the work started. In 15 minutes, I had my new, strong, shiny lock, right above the old one. I had a shower, before going back to the office, and left the flat. Slam. The door closed, new lock said: Click. Keys are inside, and it can only be opened with a key. Aaaaaaaaaaaarrrrghhh!!!! I locked myself out. Stupid, Stupid, Stupid! All windows and doors are closed, balcony closed, not even a tiny ant can enter the flat. Cool...

Obinna had the marvellous idea: Ceiling: You can go to the attic and climb into the flat from the ceiling, 'cause it is covered with thin wooden tiles. He did it. Landed in the bathroom, so in the future, I also have to lock the bathroom. If he can climb, anyone can climb. (Although, you cannot climb back, you have to use the door, so no escape:)

Stupid person who commits the same mistake twice, I placed a key to my office, just in case....

Szombaton ismét megszabadultam némi pénztől lopás következtében:(  Mostanában minden értéket magammal viszek munkába. Otthon nincs semmi értékes a ruháimon kívül, ám a nevezett szombati napon sikerült otthon felejteni a pénztárcámat. Kevéske apró volt benne, de akkoris, kíméletlenül nyoma veszett. Itt telt be a pohár, hogy várok bárki céges jóváhagyására, hétfőn kerül amibe kerül, felteszek még egy zárat, amihez feltehetőleg senkinek sincs kulcsa, elvégre új vagy mifene.

Hétfőn -természetesen munkaidőben- Obinnát elrángattam zárat venni, nemcsak unaloműzésből, hanem helyi lakos lévén csak jobban tudja, hol is lehet kapni efféle jószágot. A város azon részébe mentünk, ahol kizárólag szerszámüzletek voltak, zárak, otthoni gépek lásd fűrész, fúró és egyéb barkács cuccok. Természetesen kivétel nélkül minden kínai vagy nigériai termék. Előbbiből a rosszabbfajta, utóbbiból csak egy féle létezik. Hazafelé a csilli-villi új zárral a kezemben felszedtünk egy szakit aki majd beszereli jól. (akár magam is beszerelhetném, csakhát szerszámok nélkül elég macerás mutatvány lenne.)

15 percen belül sok faforgács alul, mutatós zár felül. Klikk-klikk, simán működik, akkor menjünk is vissza az irodába, előbb fürci, hátizsák fel, ajutó becsuk... öö... hol vannak a kulcsok? O-óóó... Benne a zárban, belülről. Csakhogy ez egy annyira biztonsági zár, hogy becsukódáskor egy kis reteszpöcök kattan és azt kizárólag kulccsal lehet nyitni újból... Ravasz. Körbejártuk a lakást, kulcs nélkül egy hangya se tudna bejutni, annyira biztonságos lett. Se ablak (mindegyiken jóerős rács), se teraszajtó (fémből van, 2 belső retesszel)... NEM AKAROM FELTÖRNIIIIII!

Ekkor Obinak frenetikus ötlete támadt: Padlás, álmennyezet. És bizony, működött. Sajna egyik mennyezetlap se nagyon mozgott (ezt korábban ellenőriztük belülről, elvégre itt is jöhetett a tolvaj), így bezúzta a fürdőszoba fölött, bemászott és láss csodát, nyílt az ajtó...

Buta ember az, aki kétszer követi el ugyanazt a hibát, így a hasonló kizárásra felkészülve elhelyeztem egy kulcsot az irodában... Biztos ami biztos.

I have been robbed again! Or.. I dunno. The fact that my money and my home phone is missing FROM MY FLAT sounds strange. No violence shown on the door, but still, the things mentioned above are missing. I should guess someone sneaked into my flat, BUT. Why didn't the thieve stole my camera, which was right above the drawer, where my money is missing from? Or mayB I am the stupid and i just "don't remember" where did I took it... First I realised my phone was missing, and I thought I have simply lost it, slipped out from my bag or something like this. Next day I just didn't find my money which I kept at home, and If I needed any cash, I just took some from the drawer. It was too much to carry it all with me. So Where is the money? Besides, it happened 2-3 days later I got salary (here we get our salary in cash, no bank account as in more civilised parts of the world:). So I suspect someone has a spare key... Yesterday I reported this to Chairman. As I mentioned before, he is a really generous man, he offered to refund my loss and change the lock on my door. I hope he will, this disturbs me really much that I can not feel safe in my own home!!!!

Nannee ezt nem hiszem el. Már megint. Kiraboltak. Legalábbis hiányzik pár dolog a lakásomból. Egész pontosan az otthoni telefonom és kb 30000 HUF helyi valutában. Na szép. Az ajtón erőszakos behatolásnak nyoma nincs. A telefont még elhagyhattam simán, nade hova tűnik a fiókból ennyi pénz? Hát igen, az otthoni pénztárolás hátrányai, nadeha nem akarnak bankszámlát nyitni, illetve a munkahelyen is cashben fizetnek...  Főként gyanús, hogy valakinek pótkulcsa van ide, mivel ez 2-3 nappal azután történt, hogy fizetést kaptam. Szombaton lógó arccal jelentettem a dolgot a törzsfőnöknek, aki - mivel jó ember - felajánlotta, hogy kifizeti a káromat és lecserélteti a zárat. (még jó, elvégre az ő cégének a lakása. És lövése nincs kinél van a pótkulcs). Ettől függetlenül idegesítő, hogy sehol sem lehet biztosnágban az ember. Azt a verziót elvetném, hogy én vagyok a szenilis, és csak elrejtettem jól a pénzt. Felforgattam az egész lakást, de sehol sincs természetesen és nem olyan nagy, hogy olyan nehéz lenne megtalálni valamit. Talána valami fekete mágia:)

Megdöbbentő amit ma láttam. A képek között láthattál korábban egy parkot (2006.07.09. Walking in Enugu), ahol mindenféle körhinták és dodgemek sorakoztak. Ma megcsodálhattam ezeket működés közben. 10-15 éves srácok ültek a dodgemekben és rettentő boldogok voltak. Mentek jobbra, balra, össze-vissza, visongtak, átható boldogság ült az arcukon, ha ők holnap a suliban elmesélik, hogy dodgemeztek, az maga a királyság. Egy idő után a visongás abbamaradt, akik eddig vezették a dodgemet, kiszálltak és mögé mentek, akik eddig tolták a dodgemet beleültek és folytatódott a móka-kacagás. A dodgem láthatóan túlált már pár rendszerváltást, csak a padló és a felső háló volt meg, a kocsiknak nem volt áramszedője, semmi díszítés, csak kopott-nyomott vasteknők. Mindezek ellenére a kis csiponyákok örömmámorban tologatták egymást.

Körhinta. Sajnos körbe-körbe nem megy, mégis tele van. Önfeledt himbálózás jóbbra-balra, előre hátra. Óriáskerék. Ejjha, ez mozog! Yihhá! Természetesen roskadásig volt átszelleműlt arcú ifjúsággal, és hangtalanul suhantak körbe-körbe. A titok a vasszerkezetre felmászott srácokban lakozott, akik hajtották körbe körbe, akiket időközönként leváltottak. Hősként ülhettek be a kerékbe.

It is time for an other cultural shock! I was walking with SmallS in the Polo Park (Pic: 2006.07.09. Walking in Enugu), while we have seen youngsters playing with the dodgem. They were driving up and down, all round the field, they crashed, loghed out loud. After some time, the drivers changed place with the ones who were PUSHING the dodgems! Happiness was right here for the kids, hightime of the day, pushing each other in those old, cracked metal cars, which probably survived a couple of regime changes. Althoguh nothing was working on them, it only had the field where the cars could go, no decoration, nothing at all, these kids were happy!

Giant wheel: Overcrowded, with smiling faces, and it was MOVING around! The secred lied in those two guys who powered the wheel with their 2 hands. Like the hampster runs in it's wheel:)

Szombat reggel, minden csendes, robogok a munkába. Kifordulván a fő útra, egy gyalogos megy át a távolban, elől egy kiscsirke, majd tyúkanyó, és sok kiscsirke iparkodott át az úttesten, láthatóan minden erejükkel. Ekkor egyetlen kérdéskör vilant az agyamba: Miért ment át a csirke az úton??? Ha nem ismered az ide vonatkozó vicckört, megtalálod ITT.:)